/ Kutak engedélyeztetése

Kutak engedélyeztetése

Tájékoztató a kutak vízjogi létesítési, fennmaradási, üzemeltetési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról

 

A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízi létesítményekre) az építtetőnek/tulajdonosnak vízjogi fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérnie.

 

A települési önkormányzat jegyzőjéhez az olyan kutak létesítésének, üzemeltetésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezési eljárása tartozik, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

1. a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és

2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és/vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

3. nem gazdasági célú vízigény (tehát nem gazdasági haszonnal járó tevékenység végzéséhez kerül felhasználásra, pl. őstermelő általi piaci tevékenység esetén növénytermesztés, állattartás, stb.

Amennyiben fentiek bármelyik feltétele nem teljesül (pl. a vízvétel karsztvizet vagy rétegvizet érint, vagy a víz háztáji mennyiségnél nagyobb létszámú állat tartása során kerül felhasználásra), az engedélyeztetési eljárást a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál kell kérelmezni.

 

Az 1992. február 15. napja után létesített minden kútra (ásott és fúrt kúra egyaránt) fennmaradási engedély adható ki.

Az 1992. február 15. napja előtt létesített

  • azon ásott kútra, amely az 1885-1965. június 30. napjáig tartó időszakban létesült jogszerűen, de engedély nélkül, üzemeltetési engedély adható,
  • azon ásott kútra, amely 1965. július 1.-1992. február 14. napjáig tartó időszakban létesült engedély nélkül, fennmaradási engedély adható, továbbá 
  • minden fúrt kútra üzemeltetési engedély adható.

Fenti engedélyek természetesen akkor adhatók ki, amennyiben a kút és a kérelmező által leadott dokumentáció megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt engedélyezési követelményeknek.

 

A kérelemnek tartalmaznia kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendeletben foglaltakat. A dokumentációnak a kút tényleges műszaki állapotára vonatkozó állapotot kell tartalmaznia, amelyet műszaki szakember általi vizsgálat tud csak alátámasztani.

Fentiek miatt a kérelem benyújtását megelőzően mindenképpen szükséges kút tervezésére vagy kivitelezésére megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező szakembert vagy céget megkeresni a dokumentáció elkészítésére (a megszűntetéshez is!).

 

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma:

1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).

4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.

5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye.

6. A kút műszaki adatai:

6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt, méterben);

6.2. csak fúrt kút esetében:

6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,

6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (m-m); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút esetében): akna, kútház, kútszekrény, kútsapka.

6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5. A vízkitermelés módja: kézi vagy gépi.

6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8. Fúrt kút esetében a kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a kútr. 13. §-ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).

 

A házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kutakra vonatkozóan további kötelezettségként jelentkezik, hogy a saját célú ivóvízműre vonatkozóan ivóvíz-minőség vizsgálatot kell végezni, melyet a első sorban a jegyző, mint engedélyező hatóság kezdeményez az ÁNTSZ illetékes hatóságánál, de az ügyfél is kezdeményezheti. A vizsgálat költsége a kérelmezőt terheli.

Fontos megjegyezni, hogy kizárólag abban az esetben engedélyezhető az ásott vagy fúrt kút vizének ivóvízként történő használata, ha annak minőségét hivatalos laborvizsgálat igazolja és az ingatlanra vonatkozóan a vezetékes ivóvízhálózat technikai okokból nem elérhető (pl. nem épült ki adott ingatlan közelében a hálózati vízvezeték rendszer). A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény kifejezetten tiltja abban az esetben az ivóvízként történő hasznosítást, ha elérhető a vezetékes ivóvíz közszolgáltatás!

Amennyiben a kút (ásott vagy fúrt egyaránt) nincs használatban, az engedélyezési eljárást akkor is le kell folytatni, kizárólag a megszüntetési engedéllyel rendelkező, szakszerűen eltömedékesített kút minősül megszüntetettnek! A megszüntetésre irányuló szándék is engedélyköteles! A kút megszűntetése esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.

 

A kérelmező mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

Fontos megjegyezni, hogy az 1992. február 15. előtt, háztartási felhasználásra létesített kutakra (ásott és fúrt kutakra egyaránt) nem vonatkozik a 2020. december 31-i határidő, azokra a kutakra eddig is bírságmentesen kérelmezhető volt az eljárás megindítása, mivel ezen időpont előtt nem kellett engedélyeztetni a háztartási használatú kutakat!

 

Az eljárás költségeit tekintve tájékoztató jelleggel állnak rendelkezésre információink. A kérelem 3000 Ft-os általános eljárási illetékfizetési kötelezettséggel jár. Információink szerint a műszaki szakértők különböző díjakkal dolgoznak, melyek a dokumentáció jellegétől függenek. A költségeket növeli ivóvíz használat esetén a vízvizsgálati díj.

 

Előszállás, 2019. január 31.

                                                                                              Előszállási Polgármesteri Hivatal

 

 




« Vissza az előző oldalra!

Elérhetőségek

Előszállás Nagyközség Önkormányzata

2424 Előszállás,
Fő tér 3.
Telefon: +36/25/524-080
E-mail küldése
Előszállás Nagyközség Önkormányzata - Magyar